Stomach Health >> gyomor egészség >  >> Q and A >> gyomor kérdés

Sjögren-szindróma:mi okozza, és hogyan lehet leküzdeni természetesen

Nekem mi van?

Amellett, hogy nehéz kimondani, a Sjögren-szindróma egy autoimmun állapot, amelynek előre nem látható természete megnehezíti a diagnózist és kezelni.

Azok, akik valóban időben diagnózist kapnak, gyakran félnek és összezavarodnak, miközben megpróbálják felfogni, mit jelent valójában egy rejtélyesnek tűnő betegséggel együtt élni.

Sajnos sokan úgy gondolják, hogy nincs más választásuk, mint az egész életen át tartó, könyörtelen mellékhatásokkal járó gyógyszerek nyúlüregébe menni.

Elgondolkodhat azon, hogy léteznek-e más lehetőségek is…

VAN.

Ha más lehetőséget keres, de nem tudja, hol kezdje, akkor jó helyen jár.

Olvassa el, miközben belemerülünk abba, hogy milyen tényezők provokálják ezt a betegséget, milyen szerepet játszik a bélrendszer a betegség kiváltásában, mit tehet a Sjögren-betegség természetes leküzdése érdekében, és még sok más.

Mi az a Sjögren-szindróma?

A Sjögren-szindróma (ejtsd:SHOW-vigyor) a második leggyakoribb autoimmun betegség a világon. Elsősorban a nyálmirigyeket (száj) és a könnymirigyeket (szem) érinti, amelyek normál körülmények között nyál és könny formájában segítenek a nedvességtermelésben.

A Sjögren-kórban szenvedők szervezete nem képes elegendő nedvességet termelni…

Amely számos tünethez vezethet, mint például:

  • Szem- és szájszárazság
  • Nyelési/evési nehézségek
  • Homályos látás/ Égő érzés a szemekben
  • Rekedtség/nem produktív köhögés
  • Ismétlődő szájfertőzések

Bár kevésbé gyakori, a Sjögren-kór valójában az egész testet érintheti. Egyes esetekben olyan szisztémás tünetekhez vezethet, mint a fáradtság, kiütések, száraz bőr és ízületi fájdalom. Egy vizsgálatban a betegek 67%-a számolt be arról, hogy napi szinten rendellenesen fáradt.

4 millió ember él Sjögren-kórral – ez az állapot Henrik Sjögren svéd szemészről nevezték el, aki 1933-ban írta le a tüneteket. Annak ellenére, hogy sok ember szenved ebben a betegségben, ritka, hogy két ember pontosan ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezzen.

És ezért olyan fontos a megfelelő vizsgálat a helyes diagnózis felállításához.

Diagnosztikai eszközök a Sjögren-szindrómához

Egyetlen diagnosztikai teszt sem elegendő a diagnózis megerősítéséhez, inkább egy sor stratégiát alkalmaznak. A fizikális vizsgálat elvégzése és a páciens kórtörténetének áttekintése jó kiindulópont, amelyet egy antinukleáris antitest (ANA) vérvizsgálat követ.

A nyálmirigyek speciális röntgenfelvétele, az úgynevezett sialogram segíthet meghatározni, hogy a nyálmirigy vagy a nyálcsatorna elzáródott-e. A nyálmirigyek biopsziája segíthet meghatározni, hogy van-e gyulladás, és ha igen, akkor annak súlyosságát. A biopsziához leginkább az ajak belső felszíne alatti kis nyálmirigyek érhetők el – ezt a tesztet általában ajakbiopsziának nevezik.

A Schirmer könnyteszt a szem nedvességtartalmának meghatározására szolgáló teszt, amely jó indikátorként szolgál a szem érintettségének mértékére.

A diagnosztizáltakat elsődleges vagy másodlagos kategóriába sorolják. Az elsődleges Sjögren-szindróma agresszívabb, és azoknál fordul elő, akiknek nincs más autoimmun betegségük. A másodlagos Sjögren-kór azoknál fordul elő, akiknek már más autoimmun betegségük van, amelyekben a leggyakoribb a scleroderma, a lupus és a rheumatoid arthritis.

A legtöbb ember jócskán betöltötte a 40-es éveit, mielőtt diagnosztizálják, és a nőknél 9-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség, mint a férfiaknál.

A Sjögren-szindróma szövődményei

Egyes esetekben a Sjögren-kórban szenvedők más területeken is szövődményeket tapasztalhatnak, például a vesékben és a nyirokcsomókban.

Becslések szerint a Sjögren-kórban szenvedő betegek 9-24%-a szenved tüdőszövődményektől, amelyek a halálozási kockázat növekedéséhez vezethetnek.

A Sjögren-kór legsúlyosabb szövődménye a non-Hodgkin-limfóma (NHL) – egyfajta rák, amely a nyiroksejtekben kezdődik (ezek a sejtek az immunrendszer részét képezik). A Sjögren-kórban szenvedőknél leggyakrabban a nyálmirigyekben fordul elő.

Az NHL kialakulásának kockázata egyenértékű az elsődleges és másodlagos Sjögren-kór esetében, és egyes tanulmányok becslése szerint a kockázat 44-szerese az egészséges populációban megfigyelt kockázatnak.

Egy nagyobb nyálmirigy tartós megnagyobbodását kezelőorvosának gondosan és rendszeresen ellenőriznie kell, és további vizsgálatot kell végeznie, ha a méret megváltozik.

További tünetek, amelyekre figyelni kell:

  • megmagyarázhatatlan láz és fogyás
  • éjszakai izzadás
  • unhatatlan fáradtság
  • piros foltok a bőrön

A genetikai kapcsolat a Sjögren-szindrómában

Amint az autoimmun cikksorozatunkból kiderül, szinte minden állapotnak van genetikai összetevője, és a Sjögrené sem különbözik egymástól.

A kutatás felfedezte, hogy a STAT4 a rheumatoid arthritishez és lupushoz társuló génváltozat primer Sjögren-szindrómával (pSS) is társul. Egy közelmúltbeli eset-kontroll vizsgálatban a Sjogren-kór kialakulásának kockázata hétszer magasabb volt az autoimmun betegségben szenvedő elsőfokú rokonok körében, mint a kontrollcsoportban.

Egy másik tanulmány megismételte ezeket a megfigyeléseket azáltal, hogy kimutatta, hogy a Sjogren-betegek első fokú rokonainál megnövekedett az állapot (valamint a szisztémás lupusz, RA, szisztémás szklerózis és 1-es típusú cukorbetegség) kialakulásának kockázata az általános populációhoz képest.

Mindkét fenti tanulmány, valamint számos más tanulmány erősen utal a genetikai hatásra a Sjögren-szindróma kialakulásában. A kutatók azt is felismerték, hogy a gének nem működnek egyedül. Valószínűleg a környezeti expozíciók és kombinációja a genetika az, ami autoimmun állapotot idéz elő.

A Sjögren-szindróma kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az autoimmun betegségek kialakulásához hozzájáruló tényezők létfontosságúak az állapot természetes kezelésének megértéséhez.

A Sjögren-szindróma leggyakoribb kiváltó tényezői a következők:

Vírusfertőzés – A kutatók azt találták, hogy a krónikus citomegalovírus (CMV) fertőzés Sjögren-kór kialakulásához vezethet. A CMV perzisztenciája szövetpusztulást indíthat el genetikailag fogékony egyénekben azáltal, hogy antigénexpresszión keresztül megtámadja a nyál- és könnymirigyeket. Végső soron ez Sjogren-szindróma megnyilvánulásához vezethet.

A tanulmányok összefüggést mutatnak az Epstein Barr-vírus (EBV) fertőzés és a Sjögren-szindróma patogenezise (a betegség kialakulása) között is.

Hormonok – Mivel a Sjögren-szindróma olyan nagy női elfogultságot mutat, a genetikai felépítés intuitív vizsgálati terület. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a DHEA gyulladáscsökkentő nemi hormon alacsony szintje összefügg az elsődleges Sjögren-szindróma tüneteivel, és a szájszárazság tünetei csökkentek a DHEA-terápia során.

Stressz – A krónikus fizikai, érzelmi és mentális stressz mind-mind képes csökkenteni a szervezet immunképességét. Ez nemcsak súlyosbíthatja a krónikus tüneteket, hanem más fertőzéseket is (például a fent említetteket). A Sjögren-kórban szenvedők szerint a fellángolás vagy a visszaesés első számú oka egy stresszes esemény. Legyen szó egy rövid sétáról vagy napi meditációs rutinról, a szorongás megszüntetésének módjainak megtalálása az állapot kezelésének fontos része.

Sjögren-szindróma és az emésztőrendszer

Egyszerűen fogalmazva, a Sjögren-szindróma pusztítást végezhet az emésztőrendszerben, és súlyosan ronthatja az életminőséget. A kutatók becslése szerint több mint 25%-uk mérsékelt vagy súlyos emésztési problémákkal küzd.

A Sjögren-kórban szenvedők leggyakoribb emésztési panaszai a következők:

Székrekedés – Elegendő nedvesség szükséges ahhoz, hogy tökéletes, 4-es típusú legyen a bristol széklettáblázaton. A székrekedés oka lehet a bélrendszerben a folyadék csökkenése, amikor kevesebb nyál termelődik. Jelenleg vizsgálják a Sjögren-féle hatás és a táplálékot a belek mentén mozgató simaizom közötti potenciális kapcsolatot, de egyelőre nincsenek végleges eredmények.

Krónikus atrófiás gyomorhurut – A gyomornyálkahártya gyulladásaként is ismert gastritis gyakran a bélben lévő védőnyálkahártya fokozatos leromlását eredményezi. Ez a gyomorsav csökkenéséhez vezethet, ami fontos az optimális emésztés szempontjából. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyomorhurut gyakrabban fordul elő Sjögren-szindrómás betegeknél, mint egészségeseknél.

Gastrooesophagealis reflux (GERD) Megfelelő gyomorsavszintre van szükség a fertőzések távol tartásához és az élelmiszermolekulák megfelelő lebontásához. A közhiedelemmel ellentétben valójában a gyomorsav hiánya az oka a GERD-nek (a túl sok savval szemben). A savszint tesztelése és szükség esetén Betain HCl pótlása remek kiindulópont a savas reflux mélypontjának eléréséhez.

Cöliákia (CD) – Közismertebb nevén cöliákia, ezt az állapotot a vékonybél gyulladása és a boholysorvadás jellemzi, amely részben a gluténexpozíciónak köszönhető. Egy finn tanulmány megállapította, hogy a 34 Sjögren-szindrómás beteg közül 5-nél (14,7%) cöliákia diagnosztizálható.

Irritábilis bél szindróma (IBS) – Az IBS-t a gyomor területén jelentkező fájdalom vagy kellemetlen érzés, valamint a bélelváltozások jellemzik, és a lakosság 15%-ánál fordul elő. Sjögren-szindrómában szenvedő betegeknél az IBS 39-65%-át érinti, szemben az egészséges kontrollok 9-15%-ával. Orvosok és kutatók azonosították az IBS kiváltó okát – az IBS esetek akár 84%-ában ez a SIBO (a vékonybél baktériumok túlszaporodása).

Lenyűgöző lehet ezeket a panaszokat egymástól független állapotnak tekinteni. A jó hír az, hogy valójában mindegyik kapcsolódik egymáshoz.

A szivárgó bél – autoimmun kapcsolat

A szivárgó bél könyörtelenül megterheli az immunrendszert. Ez különösen veszélyes azok számára, akik autoimmun betegséggel küzdenek, és az immunrendszer már túlórázik.

Egy szakértő így foglalta össze:

„A szivárgó bél szindróma szinte mindig autoimmun betegséggel jár. Valójában az autoimmun betegség tüneteinek visszafordítása a gyomor-bél traktus nyálkahártyájának gyógyulásától függ. Minden más kezelés csak a tünetek elnyomása. – Dr. Jill Carnahan, MD

Egy másik szakértő, Alessio Fasano, M.D., a közelmúltban végzett autoimmun betegségek kutatásának élvonalában járt, és publikált egy tanulmányt „Szivárgó bél és autoimmun betegségek” címmel.

Eredményei felfedték, hogy az autoimmun állapot kialakulásához 3 feltételnek együttesen kell fennállnia:

  1. Genetikai hajlam az autoimmunitásra (azaz STAT4 gén Sjögrenben)
  2. A környezeti kiváltó tényezőnek való kitettség (azaz vírusfertőzés)
  3. Megnövekedett bélpermeabilitás (más néven szivárgó bél szindróma)

Lehet, hogy nyugtalanító hallani, hogy a szivárgó bél ilyen nagy szerepet játszik az autoimmunitás kialakulásában… de van egy jó hírünk. Ez az egyik olyan tényező, amely teljes mértékben a mi irányításunkban van, és ezen túlmenően, megfelelő tervvel gyógyítható.

Ha már a tervről beszélünk, nézzük meg, mit kínál a mainstream orvoslás.

Orvosi kezelés Sjögren-kór számára – bántó vagy hasznos?

A vényköteles gyógyszerek továbbra is a Sjögren-szindróma hagyományos kezelésének sarokkövei. A cél a sok felmerülő tünet kezelése, a szem- és szájszárazságtól az ízületi fájdalmakig és a fáradtságig.

A rendszerszintű szövődmények kezelésére használt legnépszerűbb gyógyszer a metotrexát (Trexall), egy agresszív gyógyszer, amelyet az immunrendszer elnyomására terveztek. Sok beteg javuló tünetekről számol be, de gyorsan rámutat a mellékhatásokra is.

A metotrexát leggyakoribb mellékhatásai az émelygés, hányás, gyomorfájdalom, álmosság, átmeneti hajhullás és szédülés. És bár ez a gyógyszer bizonyítottan csökkenti a szem- és szájszárazság fő tüneteit, ez a tanulmány azt mutatja, hogy az objektív paraméterek nem változtak.

Mit jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy bár a tünetek javulni látszottak, a tényleges tesztmérések nem mutattak különbséget. Vagyis felfogható egy sebtapasz típusú kezelés.

Az ehhez hasonló vizsgálatok (és a legtöbb gyógyszer mellékhatásai) számos kérdést vetnek fel bennünk a megfelelő kezelési terv megtalálása során:

  • Milyen kezelést szeretnék (gyorsjavítás vs. tartós kezelés)
  • Megéri a gyógyszerek mellékhatása?
  • Mennyit vagyok hajlandó gyógyszerekre költeni?
  • Mi történik, ha a gyógyszer már nem működik?
  • Léteznek természetes kezelések?

Eddig azt gondolhatta, hogy az orvosi út az egyetlen lehetőség. De szerencsére van más út is.

Hogyan kapcsoljuk ki az autoimmun betegségeket

Az emberi mikrobióma erejét egyszerűen nem lehet tagadni.

Hippokratész, a híres görög orvos már 2000 évvel ezelőtt is tisztában volt ezzel, amikor kijelentette, hogy „minden betegség a bélben kezdődik”. Ahogy az ősi és jelenlegi bölcsesség is sugallja, a legjobb kiindulópont a bélrendszeren van, és mi azért vagyunk itt, hogy segítsünk ebben.

Jordan és Steve ingyenes webináriumot tartott „Hogyan kapcsoljuk ki az autoimmunitást és állítsuk helyre az egészséges immunrendszert” címmel.

Az autoimmunitás témája bonyolult, és az információ mennyisége elsöprő lehet. Ezért tettük meg helyetted a munkát, és hálásak vagyunk, hogy támogathatunk ezen az úton.

– Lori Jo

P.S. – Az alábbi megjegyzésekben tudassa velünk, mivel küzd.