A bélrák okai és tünetei

Mi az a bélrák?

A bélrák a vastagbél bármely részének (vastagbél vagy végbél) rákja. Néha vastag- és végbélráknak is nevezik, és vastagbélráknak vagy végbélráknak is nevezik, attól függően, hogy hol kezdődik. A vékonybélrák nagyon ritka – vékonybélráknak vagy vékonybélráknak nevezik. Kezelésével és kezelésével kapcsolatban érdeklődjön a 13 11 20-as telefonszámon.

A bélrák a bél (nyálkahártya) belső nyálkahártyájából nő. Általában a bélfalon lévő kis növedékekből, úgynevezett polipokból alakul ki. A legtöbb polip ártalmatlan (jóindulatú), de néhányuk idővel rákossá (rosszindulatúvá) válik.

Ha nem kezelik, a bélrák a bélfal mélyebb rétegeibe nőhet. Onnan átterjedhet a nyirokcsomókba. Ha a rák tovább fejlődik, átterjedhet (áttétet) más szervekre, például a májra vagy a tüdőre.

A legtöbb esetben a rák hónapokig vagy évekig a belekre korlátozódik, mielőtt továbbterjedne. Az Országos Bélrákszűrési Program célja a korai felismerés javítása.

Mennyire gyakori a bélrák?

A bélrák a harmadik leggyakoribb rákbetegség Ausztráliában. Becslések szerint évente körülbelül 15 250 embernél diagnosztizálnak bélrákot. Körülbelül 21 férfiból és 31 nőből egynél alakul ki bélrák 75 éves kora előtt. Leggyakrabban 50 év felettieknél fordul elő, de bármely életkorban előfordulhat.

Mik a tünetek?

Korai szakaszában a bélráknak nincsenek tünetei. Éppen ezért fontos a szűrés a korai diagnózis esélyének növelése érdekében. Sok bélrákos ember azonban tapasztal tüneteket. Ezek a következők lehetnek:

• vér a székletben vagy a WC-papíron
• a székletürítés megváltozása, például hasmenés, székrekedés vagy kisebb, gyakoribb székletürítés
• a székletürítés megjelenésének vagy konzisztenciájának megváltozása (pl. szűkülő széklet vagy nyálka a székletben)
• teltségérzet vagy puffadás a hasban vagy furcsa érzés a végbélben, gyakran székletürítés közben
• az az érzése, hogy a bél nem ürült ki teljesen
• megmagyarázhatatlan fogyás
• gyengeség vagy fáradtság
• rektális vagy anális fájdalom
• csomó a végbélben vagy a végbélnyílásban
• hasi fájdalom vagy duzzanat
• alacsony vörösvérsejtszám (anémia), ami fáradtságot és gyengeséget okozhat
• ritkán bélelzáródás.

Nem mindenkinek van bélrákja, akinek ilyen tünetei vannak. Más állapotok, például aranyér, divertikulitisz (a bélfalban lévő tasakok gyulladása) vagy anális repedés (repedések a végbélnyílást bélelő bőrön) szintén okozhatják ezeket az elváltozásokat. A bélműködés változásai gyakoriak, és gyakran nem utalnak komoly problémára. Bármilyen mértékű vérzés azonban nem normális, ezért érdemes felkeresnie orvosát kivizsgálás céljából.

Melyek a kockázati tényezők?

A bélrák pontos oka nem ismert. A kutatások azonban azt mutatják, hogy bizonyos kockázati tényezőkkel rendelkező embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki bélrák. A kockázati tényezők a következők:

• idősebb kor – a bélrákos betegek többsége 50 év feletti, és a kockázat az életkorral növekszik
• polipok – nagyszámú polip van a bélben
• bélbetegségek - Azoknál az embereknél, akik gyulladásos bélbetegségben, például Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvednek, jelentősen megnövekedett a kockázata, különösen, ha nyolc évnél régebb óta szenvednek.
• életmódbeli tényezők - túlsúlyos, magas vörös húsban vagy feldolgozott húsokban, például szalámiban vagy sonkában gazdag étrend, alkoholfogyasztás és dohányzás
• erős családtörténet – kisszámú bélrákos megbetegedés családokban fordul elő (lásd bővebben lent)
• egyéb betegségek – akiknek egyszer volt bélrákja, nagyobb valószínűséggel alakul ki egy második bélrák; néhány petefészek- vagy méhnyálkahártya-rákban szenvedő embernél megnövekedhet a bélrák kockázata
• ritka genetikai rendellenességek – a bélrákok kis része öröklött génhez kapcsolódik (lásd bővebben lent).

Egyes dolgok csökkentik a bélrák kialakulásának kockázatát, beleértve a fizikai aktivitást, az egészséges testsúly megőrzését, a feldolgozott hús elhagyását, a vörös húsok fogyasztásának csökkentését, a kevesebb alkoholfogyasztást, a dohányzás mellőzését, valamint a teljes kiőrlésű gabonák, élelmi rost- és tejtermékek fogyasztását. Beszélje meg kezelőorvosával, hogy szednie kell-e aszpirint, amelyről kimutatták, hogy csökkenti a bélrák kialakulásának kockázatát.

A bélrák előfordulhat családokban?

Néha a bélrák családokban fordul elő. Ha egy vagy több közeli családtagja (például szülője vagy testvére) bélrákban szenvedett, az növelheti a kockázatát. Ez különösen akkor fordul elő, ha 55 éves koruk előtt diagnosztizálták őket, vagy ha a családban két vagy több közeli hozzátartozó él bélrákban. A családban előforduló egyéb rákos megbetegedések, például az endometrium (méh) rák, szintén növelheti a bélrák kialakulásának kockázatát.

Vannak, akiknek öröklött hibás génje van, ami növeli a bélrák kialakulásának kockázatát. Ezek a hibás gének kis számú (körülbelül 5-6%) bélrákot okoznak. Néhány családban két fő genetikai állapot fordul elő:

• Familiáris adenomatosus polyposis (FAP) – Ez az állapot több száz polip képződéséhez vezet a bélben. Ha ezeket a polipokat nem távolítják el, rákossá válhatnak.
• Lynch-szindróma – Ezt a szindrómát annak a génnek a hibája jellemzi, amely segíti a sejt DNS-ének helyreállítását.

Ha aggódik családi előzményei miatt, beszéljen orvosával a rendszeres ellenőrzésekről, vagy kérjen beutalót egy családi rákklinikára. További információért hívja a Rákellenes Tanács 13 11 20 telefonszámát.

Mely egészségügyi szakemberekkel fogok találkozni?

Háziorvosa (háziorvosa) megszervezi az első vizsgálatokat a tünetek felmérésére, vagy további vizsgálatokat, ha pozitív szűrőtesztet kapott. Ha ezek a vizsgálatok nem zárják ki a rákot, általában szakemberhez, például vastagbélsebészhez vagy gasztroenterológushoz küldik. A szakember további vizsgálatokat ír elő. Ha bélrákot diagnosztizálnak, a szakember mérlegeli a kezelési lehetőségeket. Ezeket gyakran megvitatják más egészségügyi szakemberekkel az úgynevezett multidiszciplináris team (MDT) ülésen. A kezelés alatt és után számos egészségügyi szakemberrel találkozhat, akik az Ön ellátásának különböző területeire szakosodtak.

Egészségügyi szakemberek, akikkel találkozhat:

háziorvosi segíti a kezeléssel kapcsolatos döntéseket; szakorvosokkal együttműködve folyamatos ellátást biztosít,

kolorektális sebész bélrákot diagnosztizál és bélműtétet végez,

gasztroenterológus diagnosztizálja és kezeli az emésztőrendszer rendellenességeit, beleértve a bélrákot; endoszkópiát végezhet,

onkológus orvos a rákot olyan gyógyszeres terápiákkal kezeli, mint a kemoterápia, a célzott terápia és az immunterápia (szisztémás kezelés),

radiációs onkológus sugárterápiás kúra felírásával és felügyelésével kezeli a rákot,

rákkezelési koordinátor koordinálja ellátását, kapcsolatot tart az MDT tagjaival, és támogatja Önt és családját a kezelés során; lehet klinikai nővér tanácsadó (CNC) vagy vastagbélrák ápoló,

műtő személyzete ide tartoznak az aneszteziológusok, technikusok és nővérek, akik felkészítenek a műtétre, és gondoskodnak Önről a műtét és a felépülés során,

ápolónő gyógyszereket ad be és gondoskodik, tájékoztatást és támogatást nyújt a kezelés során,

sztomaterápiás nővér információkkal szolgál a műtétről, és segíthet az átmeneti vagy állandó sztómával való élethez való alkalmazkodásban,

dietetikus étkezési tervet javasol a kezelés és a gyógyulás ideje alatt,

genetikai tanácsadó tanácsot ad azoknak az embereknek, akiknek a családjában erős bélrák szerepel, vagy akiknek genetikailag bélrákhoz köthető betegsége van,

szociális munkás összeköti Önt a támogató szolgáltatásokkal, és segít érzelmi, gyakorlati vagy pénzügyi kérdésekben,

fizioterapeuta, munkaterapeuta segít a fizikai és gyakorlati problémák megoldásában, beleértve a mozgás és a mozgásképesség helyreállítását a kezelés után, valamint segédeszközök és felszerelések ajánlását,

tanácsadó, pszichológus segít kezelni a diagnózisra és a kezelésre adott érzelmi reakcióit.

• Bélrák
• Barrett nyelőcső