Néhány ezer évvel ezelőttig laposnak hittük a világot.
i.e. 240 körül Eratoszthenész új utakat tört ki, amikor a Föld kerületére vonatkozó kezdeti becslést adott… ezt később a fizikai elmélet is alátámasztotta ie 330 körül. írta Arisztotelész.
Azóta a Holdra utaztunk, és gyönyörű felvételeket rögzítettünk kerek bolygónkról…
Demég mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy a világ lapos (… Google „Flat Earth Society”).
Ahogy új ötletek jelennek meg, megadjuk a ritka lehetőséget, hogy a gondolkodás következő magasabb szintjére nőjünk. Az orvosi kutatás folyamatosan fejlődő határterület, és a mi felelősségünk, hogy egy lépést tegyünk vissza, hogy felülvizsgáljuk meggyőződésünket valahányszor új felfedezésekre derül fény.
Az orvosi kutatás minden evolúciója új szemüveget ad arra, hogy megnézzük, amit már tudunk…
Csak kezdjük megérteni, hogy az immunrendszer miért támadja meg az egészséges szöveteket… és kezdetben azt hittük, hogy az autoimmun betegségeket nem lehet visszafordítani, ha az immunállapot „bekapcsol”. (Nagy köszönet a Chris Kresserrel közös műsorunknak, amiért segítettek ezt jobban megérteni.)
Íme, én magyarázom, hogyan kapcsolódik ez a cöliákiához…
Amikor több mint száz évvel ezelőtt először felismerték az autoimmun állapotokat, azt hittük, hogy ennek mindennek köze van a nem saját antigénekhez (például vírusos vagy bakteriális fertőzésekhez). Valójában az állapotot eredetileg egy fertőző betegségnek tartották, amelyet a „Molecular Mimicry” elmélet magyaráz, amelyben a külső baktériumok és vírusok behatolnak a szervezetünkbe, és annyira hasonlítanak saját egészséges szöveteinkre, hogy az immunrendszer mindkettő ellen hadat visel. sup> [1][sup>
Úgy gondolták, hogy ez a téves identitás legrosszabb fajtája…
A „molekuláris mimikri” elmélet valahogy így hangzik:
Fontos kiemelni, hogy ebben a modellben még ha a támadást kiváltó nem saját antigént (baktériumot vagy vírust) eltávolítják is, az autoimmunitás soha nem kapcsol ki. Tehát a szervezet továbbra is antitesteket termel, és megtámadja az egészséges szöveteket, még akkor is, ha a kezdeti kiváltó ok megszűnt.
A cöliákia esetében a glutén a nem saját antigén, és a „Molecular Mimicry” autoimmun folyamat valahogy így nézhet ki:
Íme, mit tár fel az új kutatás…
Állati autoimmun modellekben kimutatták, hogy a molekuláris mimikri KIINDÍTJA az autoimmunitást. Más szóval, ez az állatok autoimmun betegségeinek kialakulásának része. A közelmúltban végzett humán vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a molekuláris mimikri valójában az emberi autoimmun betegség HATÁSA, és nem az autoimmunitás oka. [2]
Miért fontos ez?
Azt mondja nekünk, hogy a molekuláris mimikri egyértelműen a már meglévő állapotok előrehaladásának tényezője amelyek autoimmun betegséget váltanak ki, de valami más felelős a kiváltásáért.
A cöliákiában tudjuk, hogy a glutén egy nem saját antigén, amely utat talál a szervezetben, és keresztreakciókat vált ki… de ez a gondolkodásbeli fejlődés azt mutatja, hogy ez csak más, már meglévő állapotok következménye.
Egy másik elmélet szerint a nem saját antigének bejutnak a szervezetünkbe, és az aktív fertőzés során károsítják az egészséges szöveteket, kitéve az immunrendszernek. A szervezet ezeket az újonnan kitett területeket „nem önmagának” tekinti, ami immuntámadások kialakulásához vezet az adott szövet ellen.
Ez a mechanizmus általában „Bystander Effect” néven szerepel. [3][sup>
A „Bystander Effect” elmélet valahogy így hangzik:
Ezzel a modellel még akkor sem, ha a szövetet károsító baktériumokat, vírusokat vagy glutént eltávolítják, az autoimmunitás soha nem kapcsol ki. Így a szervezet továbbra is antitesteket termel, és megtámadja a szabaddá tett szövetet, még akkor is, ha a kezdeti kiváltó tényező, amely károsította, már elmúlt.
A cöliákia esetében a glutén az egészséges szövetek nem saját antigénje, és a „Bystander Effect” autoimmun folyamat valahogy így nézhet ki:
Az ezekre az elméletekre vonatkozó új kutatások ezt nem teszik egyértelműbbé. A „Bystander Effect” és a „Molecular Mimicry” sem magyarázza meg az autoimmun folyamathoz vezető, már meglévő állapotokat…
Az autoimmunkutatás legújabb fejleményei azonban azt mutatják, hogy lehet más út is…
Alessio Fasano, M.D. kutató a közelmúltban az autoimmun és a cöliákia kutatásának élvonalában áll. 2011-ben publikált egy tanulmányt „Szivárgó bél és autoimmun betegségek” címmel, amely egy új elméletet mutat be, amely azt sugallja, hogy lehetséges az autoimmun betegségek megelőzése és visszafordítása .
Bemutatja azt az elképzelést, hogy az autoimmun betegségek kialakulásához három, már meglévő állapotnak együttesen kell fennállnia. [4] Ezek a következők:
Fasano elmélete része a kutatás új evolúciójának, amely szerint a szivárgó bél az autoimmun betegségek kulcseleme. Fasano „szivárgó bél” elméletének alkalmazása az autoimmunitásról a cöliákiára bontakozik ki…
Azoknál a betegeknél, akiknél a cöliákia genetikája szivárog, és glutént eszik, autoimmunitást és ezt követő bélkárosodást alakít ki. A megnövekedett bélpermeabilitás lehetővé teszi, hogy a környezeti trigger (glutén) ki legyen téve a szervezetnek, és kiváltsa a genetikai hajlamot.
A tanultakkal kombinálva utolsó cikkemben ebben a sorozatban , valahogy így nézhet ki:
Fasano új elmélete azt sugallja, hogy az autoimmunitás megállítható, sőt visszafordítható a környezeti/genetikai kiváltó kölcsönhatás megszüntetésével és a szivárgó bélrendszer kijavításával. Ez úttörő abban a tekintetben, hogy ez az első elmélet, amely bemutatja az autoimmun visszafordítási utat …
De amikor azt mondom, hogy az autoimmun megfordítása, akkor nem arra gondolok, hogy „valaki, aki cöliákiás betegségben szenved, újra ehet glutént”. Számomra az autoimmun visszafordítás azt jelenti, hogy a szervezetben a szövetek visszaállnak az autoimmun folyamat kezdete előtti állapotába, és helyreáll a normális egészség.
A lisztérzékenyeknél ez azt jelenti, hogy a bélszövet meggyógyul, a bélpermeabilitás helyreáll, és az ujjszerű bolyhok ismét teljesen működőképesek.
Az új kutatás a következőt mondja:ha Önnek cöliákiája van, akkor szivárgó bélrendszere van. Még ennél is egyértelműbb, hogy nem lehet egyáltalán nem fejlődik ki a cöliákia a vékonybél túlzott permeabilitása nélkül…
De ami nem olyan egyértelmű, hogy a hagyományos coeliakia kezelési terv hogyan illeszkedik ebbe…
Ezen elmélet szerint h Íme, hogyan segíthet a gluténmentes étrend a cöliákiában:
A sorozat első bejegyzésében rámutattam egy új kutatásra, amely azt sugallja, hogy a felnőttek akár 60%-ának vékonybelei a gluténmentes diéta ellenére sem gyógyulnak meg teljesen a cöliákiából. [5][sup> Egy másik tanulmány pedig azt találta, hogy a gluténmentes diétát evő felnőtt cöliákiás betegek mindössze 8%-a érte el a szövettani „normalizációt”, ami azt jelenti, hogy a bélszövetük teljesen helyreállt az egészséges emberéhez. [6][sup>
Tehát mi a hiányzó része ennek az egyenletnek?
Függetlenül attól, hogy a kutatás legújabb fejleménye kiállja-e az idő próbáját, az lényegtelen, de az a lényeges, hogy Fasano autoimmunitáselmélete megnyitotta az ajtót annak megértéséhez, hogy a gluténmentes diéta hol nem képes teljes mértékben kezelni a cöliákiát, és mit kell megoldani a visszafordításhoz.
A sorozat következő bejegyzésében elárulom, hogy a folyamat melyik lépése szakadt meg, és miért nem képes a gluténmentes diéta visszafordítani a cöliákiát.
3 hidratáló ital, amire szüksége van, akár székrekedése, akár hasmenése van
Mi az a minimálisan invazív nyelőcsőműtét?
Karafát (szukralfát)
Miért van szüksége vérátömlesztésre?
Sok autista gyermeknek más egészségügyi problémái is vannak, egy tanulmány szerint
A legegészségesebb bélbaktériumok növényi vagy mediterrán étrenddel
Az IBS-fájdalom értelmezése
A hasi fájdalom az irritábilis bél szindróma (IBS) egyik legismertebb tünete. De az IBS fájdalmát nehéz megjósolni. Az, hogy milyen érzés és hol található, személyenként változhat. Ez a cikk az IBS-fá
Mit egyél, ha GERD-je van?
A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) diétája fontos része a krónikus betegségnek számító GERD kezelésének. Alkalmankénti gyomorégés (más néven savas reflux) esetén is hasznos. A diéta arra ö
Irritábilis bél szindróma
Definíció: Tartalomjegyzék 1 Definíció: 1.1 Etiológia és asszociáció 1.2 Tünetek és klinikai megjelenés: 1.3 Diagnózis 1.4 Kezelés és kezelés Középkorú nőknél megfigyelhető visszatérő hasi fájd