Stomach Health >> gyomor egészség >  >> Gastric Cancer >> gyomorrák

Mit csinál a lép? Funkció, hely és szerep a testben

Kérd meg az embereket, hogy magyarázzák el, mit csinál a gyomor, és a legtöbben jó választ kapnak. Próbáld rávenni őket, hogy írják le a lép szerepét, és ez más történet lehet. A sokak számára rejtélyes szervek listájának élén az egészséges lép csendben végzi nagyon fontos feladatát, a vér egészségének megőrzését és az immunrendszer működését.

Ha azonban a lép megsérül, akkor hatalmas fájdalmat érezhet, vagy nagyobb a fertőzésveszély. Még az is lehetséges, hogy a lép beszakadása vagy szakadása életveszélyes belső vérzést okozhat. Szerencsére, ha sérült vagy megnagyobbodott a lép, eltávolítható. Viszonylag normális, egészséges életet élhet lép nélkül, bár óvatosabbnak kell lennie a fertőzésekkel szemben, mivel immunrendszere a lépre támaszkodik a hatékony működéshez.

Mit csinál a lép?


A 10. és 11. borda között elrejtve a bordaív bal oldalán, a léped nagyjából akkora, mint az öklöd. A lép egyáltalán nem a legnagyobb szerv a hasban, de a nyirokrendszered legnagyobb tagja. Annak ellenére, hogy az emésztőrendszer közelében helyezkedik el, és érrendszeri kapcsolatai vannak mind a hasnyálmirigytel, mind a gyomorral, a lép nem vesz részt közvetlenül az emésztésben.

Mint egy olajszűrő az autóban, a lép megtisztítja a vért, miközben átfolyik rajta. Azáltal, hogy eltávolítja a régi vagy sérült vörösvértesteket, és fehérvérsejteket ad a véráramához, hogy reagáljon a fertőzésekre, a lép segít fenntartani az immunrendszer működését. A lép újrahasznosító központként is működik. Az egészséges vörösvértestek élettartama mindössze 120 nap, és a szervezet a lépben lévő járatokat használja fel ezeknek a régi sejteknek a felfogására és lebontására, hogy újra felhasználja a bennük lévő vasat.

A lépe felelős azért, hogy vérét egészséges vörösvértestekkel és különböző típusú fehérvérsejtekkel, például limfocitákkal látja el, amelyek szükségesek a fertőzések leküzdéséhez. Amellett, hogy ezeket a betegségeket leküzdő sejteket termeli, a lép is tárolhatja azokat, hogy gyorsan beépülhessenek, ha a szervezet immunválasz szükségességét észleli. Nézzen be a lépébe, és kétféle szövetet talál, a fehér pépet és a vörös pépet, amelyek a kapszulának nevezett kemény kötőszövetrétegben rejtőznek.

A vörös cellulóz elsősorban a vér szűréséért és a makrofágok és a monocitáknak nevezett fehérvérsejtek tartalékainak tárolásáért felelős. Szövetsérülés, például szívroham esetén a lép ezeket a monocitákat a véráramba bocsátja. A sérülés helyére érve a monociták segítenek a gyulladás kezelésében és elősegítik a szövetek gyógyulását.

A fehér pép a kisebb rész, a lépnek csak egynegyedét teszi ki, bár az életkor előrehaladtával egyre több fehér pép lesz. A lépben lévő fehér pép hasonló a nyirokcsomók szövetéhez, és felelős a plazmasejtek és makrofágok létrehozásáért, amelyeket a szervezet a behatoló mikroorganizmusok megtámadására használ.

A lépet érintő betegségek


Ha a lép megbetegedett vagy sérült, gyakran elkezd megnagyobbodni egy lépmegáliának nevezett állapotban. Különféle állapotok okozhatnak lépmegnagyobbodást, mivel a lépen keresztüli véráramlást számos különböző betegség és fertőzés megzavarhatja. Sok ilyen állapot azt eredményezi, hogy a vér összegyűlik a lépben, nem pedig átfolyik rajta, és a lép megduzzad.

Ellentétben azokkal a betegségekkel, amelyeknél bizonyos tünetek könnyű diagnózishoz vezetnek, a splenomegaliát okozó alapállapotot nehezebb meghatározni. Az örökletes vérbetegségektől és a ráktól a fertőzésekig, például a mononukleózisig (mono) minden károsíthatja a lép működését. A diagnózis nehéz lehet, mivel előfordulhat, hogy még a lép megnagyobbodása sem észlelhető azonnal fizikális vizsgálat során.

Az asplenia kifejezés akkor használatos, ha valakinek lépeltávolítása során eltávolították a lépét, vagy ha egy olyan állapot, mint a sarlósejtes betegség, a lép működésének korai szakaszában leállt. Ezekben az esetekben az eredmény ugyanaz; a lépműködés hiánya azt jelenti, hogy immunrendszere nem tud optimálisan működni, és nagyobb a kockázata bizonyos típusú fertőzéseknek.

Lépinfarktus akkor következik be, amikor a lép véráramlása megszakad vagy csökken. Az egyik gyakori ok a vérrög vagy a lépartéria elzáródása, de nem ez az egyetlen módja annak, hogy megszakadjon a lép véráramlása. A rák, a szívbillentyű-betegség szövődményei, a szívrohamok és az olyan állapotok, mint a sarlósejtes betegség, mind lépinfarktushoz vezethetnek.

Ehhez az állapothoz szorosan kapcsolódik a léptályog. Ez a ritka fertőzés tüdőgyulladás vagy gyomorbetegségek, például bélperforáció szövődményeként alakulhat ki. Mind az infarktus, mind a tályog hasonló tüneteket okozhat. A has bal oldalán gyakori a fájdalom, és a fájdalom kiterjedhet a mellkasra és a bal vállra is. Láz és hányás is lehetséges.

A sarlósejtes betegség, amikor a vörösvértestek a szokásostól eltérő alakot vesznek fel, számos problémához vezethetnek, beleértve a hemolitikus anémiát és a hyposplenizmust, amelyek növelhetik a fertőzés kockázatát. A lépben lévő erek mérete lehetővé teszi az egészséges vérsejtek átjutását, miközben a sérült sejteket kiszűrik. Az egészséges és az egészségtelen vérsejtek közötti különbséget mikronban mérik, ami azt jelenti, hogy a vérsejtek alakjában bekövetkező bármilyen változás hatással lehet lépének működésére.

Mivel a lép központi szerepet játszik a vér tisztításában és egészségének kezelésében, a lépet más szervek betegségei is érinthetik. Az olyan májbetegségek, mint a cirrhosis, a máj vörös pépének megduzzadását okozhatják, ami lépmegnagyobbodáshoz vezethet. A szifilisz, a tuberkulózis, az endocarditis a test más részein kezdődik, de hatással lehet a lépre.

A fertőző betegségek, mint a malária, szintén károsíthatják a lépet. Ha először kap maláriát, lépe megnagyobbodhat, bár többszöri maláriával való érintkezés után előfordulhat, hogy lépinfarktus lép fel, ami a lép zsugorodását okozza, nem pedig megnagyobbodást.

A lépben lévő extra vér mennyisége veszélyessé vagy akár életveszélyessé teheti a lépsérüléseket. Mivel a bordák közelében helyezkedik el, a lép általában jól védett, de érzékeny lehet a fizikai sérülésekre. Ha eltörik a bordái autóbalesetben, vagy kontakt sportolás közben, a bordák a lépbe szorulhatnak, esetleg eltörik a lép kapszula. Ha a lép kapszula felszakad, nagy mennyiségű belső vérzés léphet fel. Azonnali orvosi kezelés nélkül előfordulhat, hogy a felszakadt vagy repedezett lépből halálra vérzik.

Tudsz lép nélkül élni?


Egyes esetekben, akár betegség, akár fizikai trauma miatt, előfordulhat, hogy a lépét el kell távolítani. Ezt az eljárást, amelyet lépeltávolításnak neveznek, laparoszkópiában kis bemetszéssel lehet elvégezni, vagy néha egyetlen, nagyobb metszéssel eltávolítják. Mint minden hasi műtétnél, itt is fennáll a fertőzés veszélye, bár a lép eltávolítása extra csavarással jár. Tekintettel arra, hogy a lép szerepet játszik abban, hogy segítse szervezetét a fertőzések elleni küzdelemben, az eltávolítása azt jelenti, hogy élete hátralévő részében nagyobb a fertőzés kockázata.

A splenectomia utáni élet gyakran a megszokott módon folytatódhat. Vigyáznia kell az egészségére, és óvintézkedéseket kell tennie, tudva, hogy immunrendszere nem működik olyan hatékonyan, mint korábban. Orvosa valószínűleg egy sor oltóanyagot fog felírni, amelyek segítenek megvédeni Önt bizonyos típusú influenza, tüdőgyulladás és más fertőzések ellen, és még megelőző antibiotikumok szedését is javasolhatja.

Mikor kell orvoshoz fordulni


A józan észnek kell az útmutatásnak lennie, ha bármilyen egészségügyi állapot esetén felkeresi orvosát. Ha lázat, hányást, erős hasi és mellkasi fájdalmat tapasztal, orvoshoz kell fordulni. Ha fájdalma a has bal felső negyedében összpontosul, vagy ha még akkor is jóllakottnak érzi magát, amikor nem evett semmit, akkor lépmegnagyobbodás lehet.

Kezelőorvosa fizikális vizsgálattal kezdi, és valószínűleg vérvizsgálatokat fog rendelni annak megállapítására, hogy a lép megfelelően működik-e. Mivel a megnagyobbodott lépet nehéz észlelni a fizikális vizsgálat során, képalkotó vizsgálatokra, például röntgen- vagy CT-vizsgálatra lehet szükség a tüneteket okozó alapbetegség diagnosztizálásához. A lépben lévő vaszkuláris szövetek mennyisége miatt nem valószínű, hogy orvosa magából a lépből fog biopsziát rendelni. A csontvelő- vagy nyirokcsomó-biopszia néha felhasználható annak meghatározására, hogy szükséges-e a lép eltávolítása. A lépbetegség súlyos jelei a gyakori vérzés, vérszegénység és fáradtság. Ne feledje, hogy a hirtelen fellépő súlyos fájdalom, erős vérzés vészhelyzet lehet. Mindig tegyen különbséget a krónikus tünetek és a hirtelen tünetek között, amelyeket a sürgősségi osztályon kell látni.

Ha a leírt krónikus tüneteket, valamint hasi, mellkasi és vállfájdalmat tapasztal, kérjen időpontot a Carolina Digestive Health Associates-nél. A lép rendellenességének okai eltérőek lehetnek, és az állapot megfelelő diagnosztizálása időt vehet igénybe. Minél hamarabb kezdi el keresni az okot, annál gyorsabban tér vissza az egészsége felé.